2015. november 24., kedd

3.rész/2

Sziasztok, sajnálom hogy ilyen sokáig nem volt rész, de sokminden közbejött és nem tudtam írni.
De itt is a következő rész! Majdnem minden héten hétvégén fog jönni az új rész!
Boldog Karácsonyt Mindenkinek és Boldog Újévet előre is!
Puszi Vivi

Roxana Styles szemszöge:

Mikor kinyitom a szemeimet, a fehér falakat látom meg először.
Kórházban vagyok, megint. Oldalra pillantok és meglátom Harryt egy székben ülve miközben alszik. Az ágyam szélén pedig Zayn ül maga elé bámulva. Megpróbálok felülni, de erőtlenül visszaesek. Zayn ijedten néz fel rám és amikor meglátja hogy fent vagyok rögtön karjaiba zár. Egy pillanatra magamhoz ölelem, de elhúzódom mert erős köhögés tör rám. Zayn rögtön kirohan a szobából és egy orvossal tér vissza aki egyből elkezd vizsgálni. Közben Harry is felébred akinek Zayn elmagyarázza mi történt.Az orvos kiküldi őket a szobából, és rám néz.
-Elkell végeznünk egy tüdőszűrést! mondja mire bólintok s kimegy a szükséges dolgokért.

--Vizsgálat után 1 nappal--

-Szerinted mi lehet a bajod? -kérdi Harry aggódva.
-Nem tudom, de az orvos sejt valamit -csak ne az legyen amire gondolok. Szomorúan felsóhajtok és az orvosra nézek aki meghozta az eredményeket. Harryt és Zaynt kiküldte, hogy nyugodt körülmények között tudjam elolvasni.
Lefagytam.
A könnyeim egymás után folytak le az arcomon.
Tüdőrákos vagyok..Már a 2. stádiumban vagyok. Száraz köhögés.. De mégis hogy? Nem értem. Mégegyszer átfutottam a sorokat a szememmel  és ledöbbentem. Ez nem lehet igaz!
Állítólag a dohányzásnak is nagy szerepe van benne, pedig alig szívok naponta 1-2 szálat. Elvileg már egy ideje köhögök, de nem gondoltam volna hogy rákos leszek.
-Öhm, és ez gyógyítható? -kérdezem az orvost szipogva.
-Igen, meg kell Önt műteni, persze ha beleegyezik és után kemoterápiára kell járnia. -egy műtét, és ha bele halok?
-Ha a műtét nem sikerül..?
-Manapság annyi mindent fejlesztettek, nagyon kevés esély van rá hogy nem sikerül, de az is lehetséges -szóval ha nem sikerül meghalok és még a kemoterápia is..
Ez nekem sok! Az orvos magamra hagyott, s a kezeimbe temetve az arcom zokogni kezdek. Nem akarok még meghalni! Még nem!..
Hallottam hogy valaki bejön, leül az ágyamra és átölel.
-Shh..Ne sírj! -mondja miközben nyugtatóan simogatja a hátam, de én csak a mellkasába fúrom az arcom és még jobban zokogok.
-Mik az eredmények? -kérdezi egyszerre aggódva és félve is.
-Tü-dőrákos vagyok! -sírok halkan.
-De még is hogy? -néz rám értetlenül. Odaadom neki a szűrővizsgálat eredményeit, a szemei hihetetlen gyorsasággal mozognak a sorok között, mikor elolvassa olyan szorosan ölel magához mintha, csak egy ölelésével megtudna gyógyítani.
-Nem lesz semmi baj! Nem fogsz meghalni! -súgja fájdalmas hangon a fülembe. Eltol magától egy kicsit és összedönti a homlokunkat. Neki is könnyek folynak le az arcán akárcsak nekem. Nem akarom hogy miattam sírjon! Mi lesz ha Harry megtudja? Össze fog törni, miattam! Közelebb hajol hozzám s lágy csókot nyom a számra.
-Miért csinálod ezt velem? Miért aggódsz értem? Miért... -nem tudtam befejezni mert megcsókol én meg visszacsókolom. Az agyam teljesen kikapcsol miközben csókol. Egyik kezével a derekamat fogja másikkal pedig a hajamba túr.
Szenvedélyesen csókolózunk, de az ajtó nyílására lihegve válunk szét. Az ajtó felé kapom a fejem és meglátom Harryt aki dühösen és egyben szomorú tekintettel néz rám.
-Azt hittem hogy valami komoly bajod van de úgy látom nincs semmi bajod -mondja gúnyosan és beljebb jön.
-Ne beszélj így vele! -néz rá Zayn mérgesen Harryre.
-Nem te fogod megmondani hogy beszéljek a hugommal! -csattan fel.
-Tudod mi a bajom? Kib@szottul tüdőrákos vagyok! Érted?! -kiabálok neki a végén már zokogva.
-Mi?! Nem, az nem lehet! -kiált fel s iderohan hozzám és szorosan magához ölel.
-Sajnálom amit mondtam! Sajnálom! Mi lesz veled? -néz rám könnyes szemmel, s nekem elszorul a torkom amiért így kell látnom őt és ez is Miattam van!
-Ne sírj miattam, kérlek! Lesz egy műtét már ha akarom -nézek magam elé.
-Már ha akarod? Megakarsz halni? -kérdezi szinte már kiabálva Zayn.
-Nem! -nem akarom azt a műtétet, de meghalni se akarok. Tekintete meglágyul és megkönnyebbülve felsóhajt. Bejön egy nővér s közelebb jön, odahajol a fülemhez közel.
-Látogatója van, az úr azt kérte hogy négyszemközt tudjon beszélni Önnel. Bejöhet? -kérdezi suttogva.
-Bejöhet! -mondom halkan de a fiúk úgy is hallják. Kiküldi őket s bejön Ő. Na rá igazán nem számítottam! Több éve nem keresett és most beállít ide. Még most is tökéletesen néz ki talán ha lehetséges még helyesebb mint volt.Gyönyörű kék szemei szomorúan vizslatnak.
-Szia! -mondja halkan s leül az ágy szélére.
-Miért jöttél? -kérdezek rá egyből.
-Látni akartalak, és hallottam hogy kórházban vagy és idejöttem -mégis kitől tudja, hogy..várjunk csak! Harry nem tudja a számát, de...
-Ismersz egy Zayn Malikot? -kérdezem félve a választól.
-Igen, ő az egyik legjobb barátom! -mosolyodik el aranyosan. Jézus istenem! Az a mosoly! Szóval barátok..Szuper..!
-Ő mondta el neked hogy itt vagyok? -kérdezem bár tudom a választ.
-Igen!
-Jó, akkor azt is tudod mi a bajom!
-Nem, azt nem mondta..Ezért jöttem ide!
-Tüdőrákos vagyok, mehetsz is! -3 éve még csak egy sms-t se dobott és most meg idejön.
-Jézusom! -sápad le.
-Miért nem kerestél 3 évig? -nézek rá könnyeimmel küszködve.
-Sok dolgom volt és rossz társaságba keveredtem és nem akartalak téged is belekeverni! -milyen rossz társaság?
-De írhattál volna! Tudod milyen szar volt nélküled? Hála neked elkezdtem cigizni és beteg is lettem! -akkoriban tiszta depis voltam..
-Én...sajnálom! -a kezét figyeli s inkább feláll.
-Ajj, bazd meg Niall James Horan! -állok fel nehezen, odamegyek hozzá és megölelem. Nevetve ölel magához. Niall James Horan 8 éve a legjobb barátom. Vele vesztettem el, na jó csak viccelek, vele nem feküdtem le csak majdnem. Hát sokat ittunk, fiatalok voltunk.
-Sajnálom, tényleg! -néz a szemembe.
-Még haragszom rád és nem felejtem el, de ki kell engesztelned! -vigyorgok rá és vissza fekszek az ágyba.
-Meglesz! -mosolyog rám azzal a cuki mosolyával. Leül az ágyra közelebb hajol s megpuszilja az orrom és a szám. A második tettén nem is kicsit lepődődök meg.
-Azt mondtad engeszteljelek ki, ne lepődj meg! 3 éve nem láttalak ennyi kijár nekem is! -vigyorog édesen.